Egy tavalyi kormányrendelettel suttyomban megdobták az egyházakat 118 milliárd forinttal, a Civilek a Költségvetésről projekt keretében Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet vezetője közérdekű adatigényléssel próbálja kideríteni, pontosan milyen dokumentumok alapján, mire kapták az egyházak a közpénzt. Egyelőre nem sikerült. Romhányit a szerződések megtekintésére a hvg.hu munkatársai is elkísérték.
Régi adósságát kellene törlesztenie a parlamentnek a kormányzaton belül mostanában tervezett jövő évi költségvetésben. El kellene ismernie, hogy azok, akik súlyosan sérült, fogyatékos gyermeküket, rokonukat otthon ápolják, munkát végeznek. Bár első ránézésre ez szimbolikus kérdésnek tűnik, valójában azonban messzemenő következményei lennének.
Az építőipar nem biztos, hogy lépést tud tartani a csok néven ismert otthonteremtési támogatás miatt megnövekedett lakásigényekkel – írja a Világgazdaság hétfői száma.
Civil szervezetek vizsgálnák a jövő évi költségvetést az átláthatóság, az energetika és az esélyegyenlőség alapján. A Költségvetési Felelősségi Intézet szerdai sajtótájékoztatóján mutatta be a "Civilek a költségvetésről" elnevezésű projektek, amelyben többek között a TASZ, az Átlátszó, a K-Monitor és a Pedagógusok Demokratikus Szövetsége vesz részt. Céljuk, hogy még a parlamenti vita minél több választópolgárhoz és döntéshozóhoz eljuttassák a 2016-os költségvetési törvény elemzését. Romhányi Baláza, az intézet vezetője elmondta, a költségvetés valódi számai sok esteben nem nyilvánosak, az elérhető dokumentumon nehezen értelmezhetőek, pedig minden állampolgárnak joga, hogy tudja, mire költik a közvagyont.
Szigorúbb kampányfinanszírozásra van szükség, különösen nagy veszélyt jelent a kampányok kiszervezésének lehetősége - állapították meg a Transparency International (TI) Magyarország és a Költségvetési Felelősségi Intézet szakértői pénteki rendezvényükön, Budapesten.
